Cérnakesztyűk
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
(gyártói készleten)
A munkavédelmi kiegészítők megléte elengedhetetlen feltételei a biztonságos munkavégzésnek, illetve fontos megjegyeznünk, hogy soha nem vehetjük félvállról azok jelentőségét. A cérnakesztyű egyike azon eszközöknek, amelyek, bár elsőre nem tűnnek esszenciális kellékeknek, egy megadott munkavégzési környezetben keresve sem találhatnánk azoknál praktikusabb megoldást. Szerencsére, ma már a munkakesztyűk számtalan típusa áll a rendelkezésünkre, azonban egyáltalán nem mindegy, mikor melyik fajtáját használjuk. Anyaguktól függően, ezek a kiegészítők más és más tevékenység elvégzésekor domborítják ki az előnyeiket, illetve kristályosodik ki a hátrányuk.
Nedves környezetben, illetve vegyszerekkel való érintkezés során érdemes gumikesztyűt vagy vízálló mártott kesztyűt húzni. Az úgynevezett mártott rész kiemelkedően magas kopásállósági jellemzővel rendelkezik, emellett biztosabb, stabilabb fogást garantál a viselőjének. Amennyiben nagy súlyokkal dolgozunk, mindamellett mérsékelt hő ellen is védekeznünk kell, a bőrből készült kesztyűk jelenthetnek megoldást. A cérnakesztyű ezzel ellentétben inkább könnyebb mechanikai igénybevétel esetén alkalmazható, cserébe viszont rugalmasságot és kényelmes viseletet kapunk. A tipikusan pamutból készült szerelés „pettyezett” verziója extra csúszásgátló képességgel van felvértezve, míg a gumírozott mandzsetta tovább növeli a praktikus alkalmazhatóságát. A cérnakesztyűk legnagyobb része azonban nem vízálló, így nedves körülmények között aligha úszhatjuk meg a közös munkát szárazon.